Beköszöntött a megélhetési válság időszaka Magyarországon a szegényeknek

Ezúttal a kenyér az abszolút rekorder. Ahogyan arról az rtl.hu is beszámolt, a Statisztikai Hivatal adatai alapján az egyik legalapvetőbb élelmiszer 80,6 százalékot drágult egy év alatt, 2022 januárjához képest. De ettől nem sokkal marad el az időközben hatósági árassá tett tojás 79,4 százalékkal, vagy a vaj és a vajkrém 76,6 százalékkal. A KSH szerint a fogyasztói árak januárban átlagosan 25,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

Továbbra is a rezsi és az élelmiszerek drágulnak a legtöbbet. 

A háztartási energia ára 52,4 százalékot, az élelmiszereké pedig 44 százalékot emelkedett 2022 januárjához képest. 

Ha az előző hónapot, decembert vesszük összehasonlítási alapnak, az élelmiszerek drágulása 2,4 százalékos, a tojás kivételével minden többe kerül. Mivel december elején eltörölték a benzinárstopot, érdemes egy pillantást vetni az üzemanyagok drágulására is. A KSH szerint ez 8,2 százalékos volt.

Megint évtizedes rekordot döntött a drágulás

Az rtl.hu-nak nyilatkozó elemző szerint mindenki számított rá, hogy a januári inflációs adat kellemetlen lesz – de arra senki, hogy ennyire. „Utoljára 1996 elején volt ennél magasabb az infláció” – mondta Hornyák József, a Portfolio.hu elemzője. Szerinte az idei első negyedévben még maradni fog a magas infláció. „A tavaszi hónapoktól már várhatóan kicsit kisebb lesz az áremelkedés üteme. De sajnos fontos azt hangsúlyozni, ez nem az árak csökkenését jelenti, csak azt, hogy az áremelkedés lassul majd. Ezt segíti, hogy a forint árfolyama stabilizálódni látszik az elmúlt időszakban, ami megakadályozza a külföldről importált termékek jelentős drágulását, és túl leszünk az év eleji jelentős áremeléseken, mert a cégek mindig ilyenkor szokták felülvizsgálni az áraikat” – magyarázta.

Bár a fizetéseket év elején sok munkáltató emelte, Hornyák József szerint az infláció jócskán meghaladja az átlagkeresetek növekedését. „A mostani inflációs adat már azt jelenti, hogy a minimálbérért és a garantált bérminimumért dolgozók fizetésének vásárlóereje 8-9 százalékot esik vissza. Ez drasztikus életszínvonal romlást jelent a legkisebb bérből élők esetében” – magyarázta. 

Ha számolunk azzal a tényezővel, hogy az élelmiszerek ára továbbra is kiemelkedő mértékben emelkedik, ami a kis keresetűeket sújtja a legjobban, akkor elmondhatjuk, hogy az alacsonyabb jövedelműek számára beköszöntött a megélhetési válság időszaka Magyarországon 

 – mondta az elemző. „Ezzel együtt az átlagos keresetűeket is súlyos inflációs sokk éri, mert az átlagkeresetek növekedése is elmarad az infláció emelkedésétől. Vagyis az átlagemberek életszínvonala és keresetének reálértéke is egyértelműen visszaesik” – magyarázta.

A kormány év végére szeretné elérni, hogy az infláció egy számjegyű legyen. Hornyák József szerint ehhez több tényezőnek is teljesülnie kell. 

Például nagyon fontos, hogy újabb adóemelő intézkedések ne történjenek. A kiskereskedelmi szektorra kivetett különadó például nagyon nagy mértékben emelte az árakat a boltokban 

 – mondta a Portfolio.hu elemzője. Szerinte emellett stabilan kellene tartani a forint árfolyamát is, ami megint csak nagyban függ a kiszámítható gazdaságpolitikától. „Hogyha újabb meglepetésszerű intézkedésekkel operálna a kormány és újra beleavatkoznának a piaci folyamatokba, akkor könnyen lehet, hogy az megint letérítené az inflációt a csökkenő pályáról, amelynek hatására egy kis szerencsével év végére 10 százalék alá süllyedhet a pénzromlás üteme” – magyarázta Hornyák József.

Hazai intézkedések a rekorddrágulás hátterében

A kormányzati kommunikációban először „háborús inflációt” emlegettek a rekorddrágulás kapcsán, aztán áttértek a „szankciós inflációra”. Vagyis a kormány először az Ukrajnában zajló harcokkal, majd az orosz támadás miatt hozott – szerintük elhibázott – szankciókkal próbálta magyarázni a drágulást. Pedig az infláció Magyarországon jóval Ukrajna megtámadása előtt elszabadult, és ebben vastagon benne vannak a kormány intézkedései. Ezt tavaly év végi sajtótájékoztatóján részben Orbán Viktor miniszterelnök is elismerte.

Az egyes élelmiszerekre bevezetett árstop és az áruházláncokra kivetett különadó például azért növelte a drágulás mértékét, mert a boltoknak vesztesége keletkezett miattuk, amit az összes többi termék árának megemelésével kompenzálnak. Az üzemanyagok árstopjának eltörlése a Portfolio.hu számításai szerint önmagában 1,6 százalékkal emelte az inflációt. A boltokban tapasztalható dráguláshoz hozzájárult még a forint árfolyamának mélyrepülése, és az úgynevezett „ár-bér spirál” kialakulása is, ami az árakat és a béreket is felfelé hajtja. A tavalyi parlamenti választások előtt pedig az osztogatás, például az SZJA-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj vagy a fegyverpénz dobta meg alaposan a fogyasztást, ami szintén felfelé hajtotta az árakat.

Az adatok alapján ráadásul úgy tűnik, hogy a „háborús” vagy „szankciós” infláció csak Magyarországot sújtja ilyen rendkívüli mértékben. 

Miközben a drágulás nálunk újabb és újabb rekordokat dönt, az eurózónában az infláció már egy számjegyűre, 9,2 százalékra csökkent decemberben. 

Ez jóval alacsonyabb annál, mint amit az elemzők vártak, amit az energiaárak meredek esése magyarázhat. Az RTL Házon Kívül című műsorában pár hete Nyugat-Európában élő magyar családokat kértünk meg arra, hogy menjenek el bevásárolni egy általunk összeállított, alapvető élelmiszereket tartalmazó bevásárlólistával. A termékeket aztán mi is megvásároltuk, és összehasonlítottuk a blokkokon szereplő végösszeget. A riportból kiderül, hogy a bevásárlás hol volt a legolcsóbb. Spoiler: Nem Magyarországon – ráadásul a többi országban a hazai fizetések többszörösét lehet megkeresni. 

Nyitókép: Tojások árcímkéje a CBA boltjában az Anker közben 2022. november 11-én – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI